A raktár a logisztika szíve – ám ahol árukat tárolnak, ott kockázatok is felmerülnek. A statisztikák azt mutatják, hogy Európában évente több ezer munkahelyi baleset történik raktárakban. Ezek közül sok megbízható kockázatkezeléssel megelőzhető. Nemcsak a munkavállalók biztonsága forog kockán: a készleteket és az üzemvitelt is súlyosan érinthetik tűzesetek, árvizek vagy szervezési hibák. Ezen felül az előre nem látott események megzavarják a működési folyamatokat, és adott esetben jelentős pénzügyi károkat okoznak.
1. Kockázatok a raktári személyzet számára
Elesések és sérülések
Az esések és ütközések a raktári balesetek leggyakoribb okai közé tartoznak. Csúszós padlók gyakran keletkeznek kiömlött folyadékok, olajmaradványok vagy porlerakódások miatt, amelyek rontják a tapadást. Helytelenül tárolt tárgyak – például raklapok, dobozok vagy szerszámok – eltorlaszolják a közlekedési útvonalakat, és könnyen botlásveszélyt jelentenek. Biztosítatlan átjárók, pl. különböző raktárszintek között, tovább növelik a kockázatot. Az elégtelen megvilágítás is fokozza a veszélyt, mivel a dolgozók nem észlelik időben az akadályokat vagy a veszélyes pontokat.
Ütközéses balesetek főként nagy forgalmú területeken fordulnak elő. Gyakran érintettek a járművek, például villástargoncák vagy kézi raklapemelők. A közlekedési szabályok hiánya vagy a gyalogos- és járműforgalom nem megfelelő elkülönítése jelentősen növeli a kockázatot.
Intézkedések:
- Takarítás és karbantartás:
Elengedhetetlen a raktárterületek rendszeres és alapos tisztítása. Azonnal el kell távolítani a kiömlött folyadékokat és egyéb szennyeződéseket. Speciális, csúszásgátló padlóbevonatok további biztonságot nyújthatnak.
- Biztonsági jelölések:
Egyértelmű jelölések a gyalogos útvonalakhoz, a közlekedési sávokhoz és a veszélyes területekhez javítják a tájékozódást. Színes vonalak, figyelmeztető táblák és korlátok választják el a kritikus zónákat, csökkentve az ütközések kockázatát.
- Megvilágítás optimalizálása:
Modern, mozgásérzékelővel ellátott LED-világítási rendszerek gondoskodnak arról, hogy a raktár minden területe megfelelően meg legyen világítva. Különösen a sarkokban vagy az átmeneti zónákban érdemes további fényforrásokat telepíteni a veszélyes pontok minimalizálására.
- Belső közlekedési koncepció bevezetése:
A hatékony közlekedési terv szabályozza a járművek és a gyalogosok áramlását. Egyértelmű elsőbbségi szabályok, STOP-táblák és jelölt kereszteződések csökkentik az ütközések valószínűségét. Rendszeres munkavédelmi oktatások segítik a helyes magatartást.
- Egyéni védőfelszerelés (EVF):
A csúszásmentes védőcipő az EVF fontos része. Csökkenti az elesés kockázatát, különösen sima vagy nedves padlón.
Munkai eszközök helytelen kezelése
A villástargoncák, kézi raklapemelők vagy állványrendszerek nélkülözhetetlenek a raktári működésben. A helytelen kezelés, a képzés hiánya vagy a műszaki hibák azonban gyorsan veszélyes helyzetekhez vezethetnek. Különösen nagy munkaterhelés vagy időnyomás alatt nő a kezelési hibák kockázata, ami balesetekhez vezethet. Nem megfelelően rögzített terhek, túl nagy sebesség vagy helytelen manőverek gyakran okoznak ütközéseket vagy anyagi károkat.
További probléma a raktár specifikus követelményeihez nem illeszkedő munkaeszközök használata. Ez a dolgozókat improvizálásra késztetheti, ami a biztonsági előírások megszegésével járhat.
Intézkedések:
- Rendszeres képzések:
A dolgozókat rendszeresen képezni kell az összes használt eszköz kezelésére. Az alapvető kezelési ismeretek mellett ez általános biztonsági előírásokat is magában foglal. A gyakorlati tréningek erősítik a megértést és a kockázatok megelőzését.
- Karbantartás és ellenőrzés:
A műszaki berendezéseket meghatározott időközönként karban kell tartani, hogy a hibák időben felismerhetők legyenek, és megelőzhetők legyenek a balesetek. A dokumentált vizsgálatok biztosítják, hogy minden gép működőképes és biztonságos legyen.
- Üzemeltetési utasítások:
Minden munkaeszközhöz világos, könnyen hozzáférhető üzemeltetési utasítások szükségesek. Ezek nemcsak a helyes használatot ismertetik, hanem a lehetséges veszélyekre is felhívják a figyelmet. Ám a legjobb utasítások is haszontalanok, ha a dolgozók nem férnek hozzájuk, vagy nem tudnak róluk. Kiegészítésként vizuális útmutatók vagy figyelmeztetések helyezhetők el közvetlenül a gépeken.
- Sebesség és közlekedési szabályok:
A járművekre, például a villástargoncákra sebességkorlátozásoknak és elsőbbségi szabályoknak kell vonatkozniuk. Jelölt közlekedési útvonalak és bizonyos zónákra vonatkozó behajtási tilalmak akadályozzák meg, hogy a járművek ellenőrizetlenül gyalogos területekre hajtsanak.
- Biztonsági berendezések:
Beépített védelmi funkciókkal ellátott gépek – például vészleállító kapcsolók, szenzorok vagy túlterhelés-jelzések – minimalizálják a hibás kezelés kockázatát. Az EVF, pl. sisakok és védőszemüvegek, további védelmet nyújtanak a balesetek ellen.
Egészségügyi kockázatok fizikai megterhelés miatt
A fizikai megterhelés mindennapos kockázat a raktári munkában. A nehéz terhek ismételt emelése, a hosszan tartó állás vagy az egyhangú mozdulatsorok erősen igénybe veszik a testet. Különösen a hát, az ízületek és az izmok érintettek. Célzott ellenintézkedések nélkül ezek a terhelések hosszú távon krónikus panaszokhoz – derékfájáshoz, porckorongsérvhez vagy ízületi gyulladásokhoz – vezethetnek. Ezeket gyakran helytelen testtartás, nem megfelelő mozgástechnika vagy a támogató segédeszközök hiánya okozza.
Zaklatott munkakörnyezetben a dolgozók gyakran elhanyagolják az ergonomikus mozdulatokat. Ez tovább növeli a sérülések vagy túlterhelések kockázatát. A hiányzó szünetek vagy a nem megfelelő munkahelyi kialakítás szintén hozzájárul a fizikai túlterheléshez.
Intézkedések:
1. Ergonomikus munkahely-kialakítás:
A munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy minimalizálják a fizikai megterhelést. Állítható magasságú asztalok, ergonomikusan elrendezett szerszámok és csúszásmentes szőnyegek növelik a komfortot és csökkentik a terhelést.
2. Emelési segédeszközök és műszaki támogatás:
Modern segédeszközök, például emelőasztalok, elektromos emelőberendezések vagy exoszkeletek tehermentesítik a testet a nehéz tárgyak emelésekor. Ezek az eszközök csökkentik a szükséges izomerőt és megelőzik a helytelen terhelést.
3. Képzések az ergonomikus munkavégzésről:
A dolgozókat rendszeresen képezni kell a helytelen mozgásminták elkerülésére. Ide tartozik a helyes emelés és hordás, valamint a hátkímélő testtartás felvétele. A gyakorlatorientált tréningek elősegítik az ergonomikus elvek mindennapi alkalmazását.
4. Szünetek és mozgás ösztönzése:
A rendszeres szünetek és a rövid, munka közbeni átmozgató gyakorlatok javítják a vérkeringést és csökkentik az izomfeszülést. A pihenőhelyiségekben kialakított pihenőzónák vagy ergonomikus ülőhelyek szintén segíthetnek a test tehermentesítésében.
5. Egészségprogramok és megelőzés:
A vállalatok célzott egészségprogramokkal – pl. gerinckímélő tréningekkel vagy fizioterápiás szolgáltatásokkal – hosszú távon támogathatják a munkavállalókat. Megelőző intézkedések, mint az ergonómiai szakértők által végzett munkahely-elemzések, segítenek a terhelések korai felismerésében és csökkentésében.
2. Kockázatok az árukészletekre nézve
A tűzesetektől a vízkárokon át a lopásig – a raktárakban tárolt árukat számos veszély fenyegeti. Hatékony megelőző intézkedések hiányában az ilyen események óriási károkat okozhatnak. A strukturált kockázatkezelés biztosítja a készletek lehető legjobb védelmét.
Tűzvédelem
A tűzesetek az emberekre és az árukészletekre leselkedő legveszélyesebb kockázatok közé tartoznak. Kiválthatják például rövidzárlatok, túlmelegedett gépek vagy helytelenül tárolt veszélyes anyagok. A kartonok, fa raklapok és műanyagok elősegítik a lángok gyors terjedését. Különösen a nagy árusűrűségű raktárakban vagy veszélyesanyag-raktárakban a tűz hatalmas károkat okoz. Az áruveszteségen túl gyakran üzemszünet következik, ami az egész vállalat működését veszélyezteti.
Németországban a tűzvédelem szigorú jogi előírások alá tartozik. A Veszélyes anyagokra vonatkozó műszaki szabályok egységesen rögzítik a veszélyes áruk helyes tárolását. Emellett a Német Társadalombiztosítási Balesetbiztosító (DGUV) a 205-001 számú információval – „Tűzvédelem a gyakorlatban” – átfogó iránymutatásokat kínál a vállalati tűzvédelemhez.
Intézkedések:
- Tűzjelző és oltórendszerek telepítése:
A korai riasztórendszerek – füst- és hőérzékelők – már a keletkezéskor felismerik a tüzet. A sprinkler rendszerek vagy az állandó oltórendszerek megakadályozzák a tűz továbbterjedését és a további károkat. Ezeket a rendszereket rendszeresen karban kell tartani.
- Tűzoltó készülékek és vészhelyzeti tervek:
Tűzoltó készülékeknek a raktár egész területén, jól hozzáférhető helyeken kell rendelkezésre állniuk. A dolgozók képzése a helyes használatra növeli a vészhelyzeti reagálóképességet. A vészhelyzeti terveknek egyértelmű felelősségi köröket és menekülési útvonalakat kell meghatározniuk.
- Veszélyes anyagok biztonságos tárolása:
A gyúlékony vagy veszélyes anyagokat kifejezetten erre a célra szolgáló biztonsági tartályokban vagy veszélyesanyag-szekrényekben kell tárolni. Ezeket a területeket jól láthatóan jelölni és a raktár többi részétől el kell különíteni.
- Elektromos berendezések ellenőrzése:
A vezetékek, dugaljak és elektromos készülékek rendszeres ellenőrzése megelőzi a rövidzárlatokat vagy a túlmelegedést. A hibás készülékeket azonnal javítani vagy cserélni kell.
- Tűzvédelmi képzések a dolgozóknak:
A munkatársakat rendszeresen oktatni kell a tűzvédelemről: a veszélyforrások felismerése, a helyes viselkedés tűz esetén és a vészhelyzeti felszerelések használata.
Víz károk és elárasztás
Az elárasztást szélsőséges időjárási helyzetek – felhőszakadás, árvíz – okozhatják, de hibás vezetékek, beázó tetők vagy megsérült sprinkler rendszerek is. Különösen érzékeny áruk, például elektronika, papírtermékek vagy romlandó áruk veszélyeztetettek. A vízkárok megsemmisíthetik a készleteket, és akár az épület szerkezetét is károsíthatják.
Intézkedések:
- Vízzáró raktárterületek kialakítása:
Küszöbök vagy szigetelések akadályozzák meg, hogy víz jusson az érzékeny raktárzónákba. A különösen veszélyeztetett területeket vízálló anyagokkal kell felszerelni a károk minimalizálása érdekében.
- Páratartalom-ellenőrzés és korai riasztás:
Higrométerek és páratartalom-érzékelők segítenek a kritikus értékek korai felismerésében. Vízüzeneti érzékelők vagy riasztórendszerek észlelik a szivárgásokat vagy az elárasztást, és időben riasztják a felelősöket.
- Vezetékek és sprinkler rendszerek vizsgálata:
A csőhálózat, a sprinkler rendszerek és a tetőszigetelések rendszeres karbantartása és ellenőrzése megelőzi a szivárgásokat és az elárasztást. A hibákat azonnal javítani kell, még mielőtt nagyobb kár keletkezne.
- Talajtól mért biztonsági távolság:
Az állványokat és a tároló felületeket úgy kell kialakítani, hogy az áruk ne közvetlenül a padlón legyenek. A raklapok vagy megfelelő hézaggal rendelkező állványrendszerek védik a készleteket a felülről visszaáramló víztől.
- Vészhelyzet-kezelés árvíz esetén:
Egy jól átgondolt vészhelyzeti tervnek világos útmutatást kell adnia az áruk gyors biztosítására és a dolgozók evakuálására. Mobil védőfalak vagy homokzsákok ideiglenes gátként használhatók.
Lopás és vandalizmus
A lopás és a vandalizmus kellemetlen, és hosszú következménylánccal jár. Elégtelenül biztosított ajtók vagy hiányos felügyelet támadási felületet kínálnak a potenciális elkövetőknek. Az ellopott áruk miatti közvetlen pénzügyi veszteségeken túl gyakran jelentkeznek közvetett költségek is a megrongált termékek vagy az épület szabotálása miatt. Különösen veszélyeztetettek az értékes áruk, például az elektronika, az ékszerek vagy a könnyen szállítható termékek.
Intézkedések:
- Beléptetés-ellenőrzés javítása:
Elektronikus beléptetőrendszerek személyre szabott kártyákkal vagy kódokkal biztosítják, hogy csak jogosult személyek léphessenek be a raktárba. A be- és kilépéseket dokumentálni kell a jogosulatlan hozzáférések visszakövethetősége érdekében.
- Kamerarendszerek telepítése:
Nagy felbontású, mozgásérzékelős kamerák éjjel-nappal felügyelik a kritikus területeket és bejáratokat. A felvételek elrettentésül szolgálnak, és bizonyítékként használhatók káresemény esetén.
- Biztonsági világítás alkalmazása:
Mozgásérzékelők és erős megvilágítás a raktárban és a kültéri területeken csökkenti a tolvajok és vandálok mozgásterét. A sötét, nehezen belátható zónákat célzottan meg kell világítani.
- Személyzet képzése:
A dolgozókat fel kell készíteni a szokatlan vagy gyanús viselkedés felismerésére és azonnali jelentésére. A biztonsági intézkedések tudatosítása csökkenti az emberi hibák kockázatát.
- Értékes áruk külön biztosítása:
Az értékes árukat zárható területeken vagy speciálisan védett konténerekben kell tárolni. Riasztórendszerek és további védelmi intézkedések növelik a biztonságot.
- Külső biztonsági szolgálatok bevonása:
Nagyobb raktárakban vagy különösen veszélyeztetett helyszíneken hasznosak lehetnek a külső biztonsági szolgálatok rendszeres járőrei. Növelik a jelenlétet és elrettentik a potenciális elkövetőket.
3. Szervezési és technikai kockázatok
A szervezési és technikai gyengeségek jelentősen rontják a raktár zavartalan működését. A készletgazdálkodás hibái, műszaki leállások vagy a nem megfelelően képzett munkavállalók gyakran elkerülhető késedelmekhez és többletköltségekhez vezetnek.
Hibás készletgazdálkodás
Az elégtelen vagy hibás készletgazdálkodás a raktári szervezési problémák egyik leggyakoribb oka. A helytelenül jelölt áruk vagy rossz tárolási elvek miatt a termékek elveszhetnek vagy lejárhatnak.
Ide tartozik az is, ha az alapvető folyamatokat – FIFO (First In, First Out) és LIFO (Last In, First Out) – nem ellenőrzik megfelelően.
Intézkedések:
- Raktárirányítási szoftver bevezetése:
Egy modern raktárirányítási rendszer (LVS/WMS) valós időben felügyeli a készleteket, támogatja a tárolási elvek betartását, és automatizálja a kulcsfolyamatokat – például a címkézést és a nyomon követést.
- Egységes jelölési és betárolási szabványok:
Az egységes címkézési módszerek – vonalkódok vagy RFID-címkék – gyors azonosítást biztosítanak. A világos betárolási szabályok megelőzik a hibákat.
- Rendszeres készletellenőrzések:
Az előre meghatározott időközönként végzett leltárak és ellenőrzések segítenek a különbségek korai felismerésében és korrigálásában.
- Dolgozók képzése:
A munkavállalóknak ismerniük kell a készletgazdálkodás alapjait és az alkalmazott technológiákat. A rendszeres képzések egységes megértést biztosítanak.
Rendszerleállások műszaki problémák miatt
A műszaki problémák – szoftverhibák, hardverhibák vagy áramszünetek – jelentős kockázatot jelentenek a raktári működésre. Egy hirtelen rendszerleállás megbénítja az üzemet és megszakítja az ellátási láncokat. Az automatizált raktárakban a vállalatok különösen függenek a technológia megbízhatóságától.
Intézkedések:
- Tartalékrendszerek bevezetése:
A rendszeres adatmentések és a redundáns rendszerek biztosítják, hogy egy műszaki hiba ne eredményezzen teljes leállást.
- Szünetmentes áramforrások biztosítása:
Szünetmentes tápegységek (UPS) vagy aggregátorok áramszünet esetén is fenntartják a működést, különösen az automatizált vagy hőmérséklet-szabályozott raktárakban.
- Rendszeres karbantartás:
A műszaki berendezéseket és rendszereket fix időközönként ellenőrizni és karbantartani kell a hibák korai felismerése érdekében.
- Megbízható IT-támogatás:
Gyorsan reagáló IT-támogató csapat minimalizálja az állásidőt és biztosítja a gördülékeny üzemmenetet.
Hiányos dolgozói képzés
A raktárban különböző munkatársak dolgoznak együtt, mint egy óramű fogaskerekei. Ha egy fog hiányzik vagy hibás, az más területekre is kihat. Ezért különösen fontosak a rendszeres képzések. A technológia helytelen kezelése, a biztonsági előírások ismeretének hiánya vagy a folyamatok félreértése késedelmekhez vezet, és minden érintett számára növeli a kockázatokat.
Intézkedések:
- Képzési programok bevezetése:
A technológia, a biztonsági szabványok és a hatékony munkamódszerek terén folyamatos továbbképzés biztosítja a jól képzett munkaerőt.
- Onboarding folyamatok optimalizálása:
Az új munkatársaknak alapos betanítást kell kapniuk a raktári folyamatokra, hogy a hibák már a kezdetektől elkerülhetők legyenek.
- Standardizált folyamatazonosítás és dokumentáció:
A világosan meghatározott, könnyen érthető folyamatszabályozások segítenek elkerülni a félreértéseket és egységesíteni az eljárásokat.
- Visszajelzési és fejlesztési ciklusok:
A dolgozóknak lehetőséget kell adni, hogy visszajelzést adjanak a folyamatokról és a képzésekről. Ez elősegíti a folyamatos fejlesztés kultúráját.
Hogyan csökkenthetik a vállalatok a raktári kockázatokat
A sikeres raktári kockázatkezelés megelőző intézkedések, műszaki optimalizálás és pénzügyi védelem kombinációján alapul. A vállalatok átgondolt biztonsági koncepcióval és megfelelő felszereléssel minimalizálják a veszélyeket. Emellett a biztosítások fontos védelmet nyújtanak az előre nem látható események pénzügyi következményei ellen.
Biztonsági koncepciók a munkavállalók számára
A megelőzés egyértelmű magatartási szabályokkal és képzésekkel kezdődik. A rendszeres munkavédelmi oktatás és az egyéni védőfelszerelés (EVF) használata jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt. Kiegészítő intézkedések, mint a gyalogos és járműforgalom elkülönítése vagy a biztonsági jelölések, biztonságos munkakörnyezetet teremtenek.
Műszaki rendszerek optimalizálása
A raktárirányítási szoftver (LVS/WMS) és a vezető nélküli szállítórendszerek (FTS) csökkentik az emberi hibákat és biztosítják a zökkenőmentes működést. A gépek és berendezések rendszeres karbantartása megelőzi a leállásokat. Továbbá a tartalékrendszerek és a szünetmentes áramellátás garantálják a működés folytonosságát műszaki zavarok esetén is.
Biztosítások a pénzügyi károk ellen
Minden óvintézkedés ellenére maradnak maradványkockázatok. A vállalatoknak ezért megfelelő biztosításokkal kell rendelkezniük. A felelősség-, tűz- és lopásbiztosítások megvédenek a jelentős pénzügyi veszteségektől, és biztosítják a gazdasági stabilitást kár esetén.
Eléggé biztonságos az Ön raktára?
A raktárbiztonság az alkalmazott állványrendszerek rendszeres ellenőrzésével kezdődik. Az európai EN 15635:2008 szabvány szerint az üzemeltetők kötelesek a karos, palettás vagy vertikális állványokat évente egy képesített személlyel felülvizsgáltatni. Ezen felül az üzemeltetőknek rendszeres időközönként önálló szemrevételezéseket is kell végezniük.
Miért olyan fontos az állványvizsgálat?
A tárolóberendezések munkavédelmi eszköznek minősülnek, és mindig kifogástalan állapotban kell lenniük a munkavállalók biztonsága érdekében. A károk korai felismerése megóv a súlyos balesetektől, a magas javítási költségektől és a biztonságtechnikai követelmények elvesztésétől.
Az OHRA az Ön számára szakmai állványvizsgálatot kínál az EN 15635 szerint, amelyet egyedileg igazítunk az Ön raktárberendezéseihez. Képzett állványvizsgálóink alaposan ellenőrzik a rendszereket, és minden eredményt vizsgálati jegyzőkönyvben dokumentálnak.
Biztonsági ellenőrzésünk tartalmazza:
- Állványellenőrzés az EN 15635 és az OHRA gyári szabványok szerint
- Szemrevételezés minősített állványvizsgálók által
- Záró vizsgálati jegyzőkönyv és ellenőrzési matrica
Teremtsen biztonságot most! Védje meg munkatársait, áruit és működési folyamatait professzionális állványvizsgálatunkkal. Kérje állványvizsgálatunkat, és kapjon egyedi ajánlatot.
